A zár csattant, az ajtó résnyire nyílt. Egy alak bontakozott ki a sötétben. Láttam a kék szemeit. Körbenézett. A földön mindenütt könyvek hevertek. A türkiz falakat beborították a rajzok. A szobában erős füst terjengett. Belépett a szobába. Földön túli lény. ujjait végigfuttatta a könyveken, amik még a polcon maradtak. Odajött hozzám.
Ott állt felettem, szívem elszorította a szomorúság. Annyira tökéletes...én meg annyira hitvány. Ott kuporogtam alatta szánalmasan, mint egy elveszett árva. Bőre, mint a márvány...meg akartam érinteni. Lehajolt hozzám. Puha, szőke haja hozzáért az arcomhoz. A szemembe nézett. Abban a pillanatban úgy éreztem, minden megszűnik, eltűnik a fájdalom, a nyugtalanság. Letérdelt mellém. Éreztem az illatát...semmihez se hasonlító. Hideg volt, a telet idézte egy kis almával...elmondhatatlan. Megérintette a vállamat. Ránéztem, mint egy megszeppent óvodás az édesanyjára. Nem tudtam róla levenni a szemem. Megölelt. Egész testem melegség árasztotta el és nyugalom. Talán boldogság is. A fülembe súgta, hogy nem lesz semmi baj. Azt súgta szinte hangtalan, hogy szeret. Könnyeim patakokban folytak. Nem tudtam, mit érezzek. Egyszer csak álomba szenderültem.Mikor felébredtem, Ő eltűnt.
Ő az én drogom.
Nélküle megőrülnék.
___________________________
A történet fiktív, a személy valós.
köszönöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése