Pages

2009/09/06

Bartha Nikola.

Nikola, ó Nikola. Hogy én mennyire imádom... sose éreztem ilyet. Nem, nem szerelem :D Csak...effektíve alig ismerem...és mégis. Ha meglátom Pesten, ha meglátom, hogy fenn van msnen, ha meghallom a hangját, ha meglátom képen, elfog a melegség és a biztonság érzése...egyszerűen megnyugtat és szinte gyönyörrel tölt el. Mint amikor az ember rájön, hogy kiteljesedett, szabad és minden tökéletes. Mindig tudja, mit érzek. Mindig tudja, mit kell mondani (bár néha elküld a p*csába :'D) és mindig jól áll a dolgokhoz (kivéve a saját privát dolgai. Az borzalmas.). Szinte tökéletes...pont ezen gondolkoztam a kollégiumban. Hogy nem tudok rajta egyszerűen hibát találni. Se külsőleg, se belsőleg. Bárkit megkaphatna, de nem él vissza ezzel, amit nagyon tisztelek. Őszinte. Jó ember. Nem játszik szerepet. Nyitott. Nagyjából(?) határozott (ezen sose tudtam eligazodni). "Disco" (nemtudomapontosmegnevezéstxd) zenét hallgat, amitől én frászt kapok, de ha ő küldi vagy nála hallom, tetszik. Nem tudom, miért.

Külsőleg... sima, szőke, puha haj, sima, világos bőr, gyönyörű kék szempár, amibe ha az ember belenéz, mintha minden eltűnne... mintha csak önmaga lenne, semmi külsőség, semmi színjáték...amit kiemelnék még, az a bőre. Sima. Mindig mindenhol. Puha, bársonyos, rugalmas. Egyébként egy deka felesleg nincs rajta. És az illata...sose tudom mihez hasonlítani. Nekem a tél és a fahéjas alma szokott róla beugrani. Másnak mindig más, de mindig olyan, amit szeret. (Mint a Harry Potterben a szerelem bájitala. A legjobban szeretett dolgok illata).

Képtelen vagyok elhinni, hogy ezek a dolgok egy ember tulajdonságai. Egyedi. Mind külsőleg, mind belsőleg. Nem ismerek még 1 ilyen embert és nem is akarok. Akkor elveszne a varázsa :]

Ha rá gondolok, arra, hogy milyen Ő, mindig elmorzsolok 1-2 könnycseppet.
Ez a bejegyzés se maradt "száraz" :) Nem tudom, mi lenne velem nélküle. Elvesznék az Ürességben.

Szeretlek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése