Nevezzük Cypriennek.
Cyprien rengeteget hisz magáról fiatal kora ellenére, hogy tudja befolyásolni az embereket, azt tehet velük, amit akar. Ez részben igaz is.
A barátjának tartottam magam, pedig ebben a társaságban ez a szó nem igazán szokott elhangzani az én számból. Nem az a fajta ember vagyok, akivel könnyű lenne játszani, lehet csicskáztatni és kötődik az emberekhez. Nem. De Neki mindenfélét megtettem, gyakorlatilag úgy táncoltam, ahogyan Ő fütyült. Pedig nem érzek iránta semmit, csak barátságot. Folyamatosan beszólogat, lejárat, kiröhög, stb. Tudom, azt hiszitek, kihasznál. Pedig Ő egyszerűen ilyen, ezt mindenki tudja és ezért nem veszi magára senki.
De. Addig jár a korsó a kútra...szóltam Neki, hogy egyszer elegem lesz mindebből. Nála aludtam, jól éreztük magunkat, többen voltunk, aztán őket hazakísértük, mi visszamentünk, minden rendben volt. Aztán pörgessünk bele az eseményekbe. Kirohantam a szobából, be a fürdőbe, bőgve vissza, egyszerűen összetörtem. Úgy érzem, végig becsaptam
magam, hogy semmit sem érek neki. Csak egyszer érezném azt, hogy fontos vagyok Neki... csak egyszer. Persze utána elkezdte, mi mindent köszönhet Nekem, de leállítottam. Feleslegesnek tartom. Ehelyett több kilométeres fejmosást tartottam Neki, az Isten tudja, miről.Most felhívtam, úgy 20 perce. Mintha egy ronggyal beszélne : ] Köszönöm, tényleg.
Csak, hogy tudd... Te vagy az utolsó vékony cérnaszál, ami miatt még aktívan érdekel ez a társaság. Most nyugodtan megsértődhettek, szidhattok, nem izgat. Elegem van az egészből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése