A csengőszóra ébredtem, tehát azt sem tudtam, hol áll a fejem. Beinvitáltam a lakásba, főztem egy jó erős kávét Neki és persze magamnak a reggeli szokásosat. Idegesnek látszott, egyik cigarettáról gyújtott rá a másikra, a szoba hamar megtelt füsttel. Leültük a dohányzóasztalhoz és elkezdtünk beszélgetni. ( Az alábbi dialógus hangfelvétel alapján készült)S - Jól aludtál?
Z - Nem igazán, rémálmom volt. - /idegesen beleszív a cigarettájába, a keze remeg/
S - És mégis miről álmodtál?
Z - Az nem igazán fontos ebben a helyzetben.
S - Milyen helyzetben?
Z - Hogy idehívsz, hogy a gyerekkoromról beszéljek Veled.
S - Te egyeztél bele.
Z - Tudom, tudom... lehet mégse olyan szuper ötlet, de megígértem.
S - Nem kötelezhetlek semmire.
Z - Tudom, tudom... de akkor is.
-------------------------------------------
S - Mesélj magadról!
Z - Például? /Kezd megnyugodni. Ideje volt, lassan megfulladtam a füsttől :](L)/
S - Milyen körülmények között élsz, hány éves vagy, mit csinálsz, ilyesmi.
Z - Hm. 21 éves vagyok, ******on lakom már 3 éve, amióta elköltöztem a szüleimtől. Jelenleg dolgozom egy bezonyos vállalatnál. Saját lakásom van, bár egy haverom Nálam lakik ideiglenesen. Ilyenkor félek hazamenni.. amióta Nálam van, olyan nagy a jövés-menés, mintha egy kaszinóban lenne az ember. Én inkább egyedül szeretek lenni, nyugalomban.
S - Miért költöztél el otthonról?
Z - kezdjük ott, hogy az a hely sosem volt az Én otthonom. Még picikoromban megfogadtam, hogy ha lesz rá lehetőségem, azonnal elköltözöm. Összecsomagoltam, leléptem. Egy barátomnál húztam meg magam pár hónapig, aztán albérlet, aztán lakás. Végigmásztam a létrán és seggberúgtam a kéményseprőt :]
S - Aham. Ez mennyi idő volt? Egyből munka, stb? /Rámutatok a gyümölcstálra/ Kérsz?
Z - Köszönöm, kihagyom :] Hát először igazság szerint k*baszottul sz*r volt. Havernál csövezni egy dolog, nem bánta, úgyse volt eszméleténél a nap nagy részében. elhelyezkedni.. az volt a legdurvább. Abban az évben kezdtem a főiskolát, szóval csak kötött időben melózhattam. Minden csicska munkát elvállaltam, kellett a pénz. De megtanultam a szarból várat építeni.
S - Van párod?
Z - Jelenleg sajnos nincs :]
S - Mesélj a gyerekkorodról!
Z - Ajaj, vége a macskaforrókásának...szó. A szüleim házában éltem 18 éves koromig, szüleimmel meg a nővéremmel. Mindig is k*baszottul adtak a külsőségekre. Mármint a szüleim. Mi voltunk a tökéletes femili. Mint a Született feleségekből annak a vöröshajú nőcinek a családja. Mi is volt a nő neve?
S - Bree?
Z - Az, az! Szó. Baromi jól kerestek. Mindketten orvosok voltak, elég rendesen el voltunk látva. Szép ház, kert, jól tanultunk, stb. Családi idill.
S - Képzelem.
Z - Na há ja. /megint ideges./
S - Hogy kezdődött?
Z - Mi?
S - -.-"
Z - Jaa. Úgy 11 éves lehettem, legalábbis akörül. Anyámék akkoriban rengeteget veszekedtek, hallottuk mindig a másik szobából. Nővérem leromlott, suliban és úgy emberileg egyaránt. Délután kint deszkáztam /kuncog/ haverokkal együtt, aztán hazamentem. Baromi nagy ricsaj volt otthon, Teresa (Nevezzük így. Nővére.) se volt seholse, aztán bekukkantottam a nappaliba. T. a földön feküdt, anyám pedig rugdosta. Kiakadtam, odafutottam és megfogtam anyámat. Olyan gyorsan történt. Visszakézből akkorát leb*szott, hogy azt se tudtam hirtelen, merre van jobb meg bal. /elréved/
S - Aztán?
Z - Nem emlékszem. Valszeg elájulhattam vagy hasonló. Ezek után rendszeresen vert. De bármit csináltam, mindig. Valami nem tetszett neki, vagy rossz volt a kedve, akármi. Mindent megtettem, kinyaltam a házat, főztem, segíteni akartam, próbáltam vele beszélni, semmit sem hatott. Apámon is megjelent itt-ott néhol egy-két kékzöld folt. Ez ment 3 évig, kb 14-15 éves koromig. Rengeteget olvastam, a könyvek mögé menekültem, aztán egyik nap anyám bejött a szobámba, összeszedte az összeset és kib*szta. Ott szakadt el a cérna. Volt, mikor nem jártam haza, úgy gondoltam, ez a dolog már halott, ki kell húzni 18ig.
S - Nővéreddel mi volt ebben az időben?
Z - Ugyanaz, mint Velem. Mármint csak 14-15 éves koromig. Utána Nála megváltoztak a dolgok.
S - Hogy érted?
Z - Nagyon kivolt. Folyton sírt, tele volt foltokkal, két bordája eltört. Mikor bevittük kórházba, fel akarták jelenteni a dokik a szüleimet, de valahogy megoldották, már nem emlékszem. Szal k*rvasokat bőgött. Már nem bírtam hallgatni, odabújtam hozzá és megkérdeztem, mi változott meg. Bevallotta, h anyám szexuális dolgokra kényszeríti, mind magával, mind apámmal. El se tudtam képzelni, hogy van ez. Shááák. (S - sokk) Nem tudtam erre mit mondani.
S - Jézusom.
Z - Kábé. És apám mit tett??? Elköltözött. Otthagyott minket annak a k*rvának! /dühös. Csapkod./ Hogy hagyhatott ott minket?? Vagyis inkább Engem.
S - És Teresa?
Z - Elszökött. Később megtudtam, hogy összejött egy Georg nevű b*znyákkal, aztán 18évesen csináltak 2 gyereket, azóta is együtt vannak. Rühellem azt a pasast, olyan...nem is tudom...undorítmány.
S - Aztán mi volt Veled meg anyáddal?
Z - Egyre durvább lett, ájulásig vert. Elkezdett inni, az üvegeket meg rajtam törte szét. Látod ezeket a vágásokat? /felhúzza a pólóját, fordul egyet, lehúzza/
S - Hogy lehetnek ilyen vágások rajtad?
Z - Akkoriban otthon nem hordtam pólót, ma is ritkán. Amikor rámvágta az üvegeket, csak megkarcoltak. Ottán mikor egyszer elájultam, szintén széttört rajtam párat, majd elkezdett a földön rugdalni vagy hasonló. A szilánkok végighúzódtak a testemen meg belémálltak. Mikor felkeltem, nem is éreztem. Leheveredtem a díványra és belémhasítottak. Nem voltam igazán tudatomnál, nagyon kivoltam. Fogtam magam és áthúztam haverhoz. Orvosnak készült, kimatatta belőlem az üveget meg összeragasztott meg nyomott a mélyebbekre ilyen tűzőgépcucc szerű dolgokat. K*rvára fájt. Azóta is megvannak azok a kis sz*r vasak.
S - Istenem...és?
Z - És ennyi. Betöltöttem a 18at, összecsomagoltam és köszönés nélkül elhúztam. Már mindent megbeszéltem haverommal.
S - Azóta mi van anyáddal?
Z - Nem sokat hallottam róla. Egy éve volt valami balhéja a rendőrséggel, de a végeredményt nem tudom. Nem is érdekel.
S - Sikerült egyáltalán feldolgozni?
Z - Ha nem sikerült volna, szerinted itt ülnék és egy könnycsepp nélkül el tudtam volna mindezt mondani?
S - Jogos. Kérsz még egy kávét?
Z - Igen, köszönöm...........
------------------------------------------
Nos, ennyi a történet. Itt-ott belejavítottam magába a szövegbe, mert ahogyan mondta értelmezhetetlen volt, de a tartalomhoz ragaszkodtam.
Azt hittem, tudok erről írni egy jó hosszú véleményt. Hát tévedtem.
Nagyon erősnek tartom Zachariet, több okból is. 1: Túlélte, kitartott. 2: Fel tudta dolgozni.
Tisztelem.
Erre az egészre csak annyit tudok mondani: Atyaúristen.
Ui.: Remélem nem fog akkora port kavarni, nem ez volt Vele a célom.
Köszönjük Zacharienek, hogy ilyen őszintén elmesélte ezeket a rémségeket.
VálaszTörlésRemélem, hogy tényleg sikerült neki feldolgozni a történteket. Talán az a szerencséje, hogy az "édes"anyja csak 11 éves korában bolondult meg, és nem hamarabb.
Azért kíváncsi lennék arra is, hogy régen (előtte) milyen volt az anyuka, és vajon mitől vált olyanná, amilyen. Megkérdeztem volna Zacharietól, hogy ismerte-e az anyai nagyszülőket, mert szerintem anyuka gyerekkorával sem lehetett minden rendben. Persze ezek csak feltételezések.
Sajnálom Sophi, hogy nem írod meg a cikket, szívesen olvastam volna a véleményedet a témáról.