Hogyan tovább?

"Fekszem az ágyban, próbálok nem gondolni rád
De mit tegyek, ha azt érzem minden porcikám csak téged kíván...(8)"

"Hogyan tovább?"

Nem hiszem el. Nem történhetett meg...ilyen nincs.
Ezeket a szavakat ismételgettem egész este, amíg el nem aludtam. Ezer és ezer érzés kavargott bennem, elmém elhomályosult s az érzések kerekedtek felül. Az érzelmek rabja lettem, láncaikra verve ösztönösen cselekedve próbáltam szabadulni a gondolattól: Vele? Pont Vele, akit soha nem akarok összetörni, tönkretenni...most már nem tehetek semmit, elkezdődött. Félek...félek, hogy bántani fogom. Félek, rosszul döntünk. Ellenkezzek? Mégse? Áh, lehetetlen, nem lennék rá képes. De ha folytatjuk? Örökre elveszthetem...bár amúgy is lehetséges. Így is úgy is tönkretenném, tudom. Tökéletes, képzelt káosz egy piciny, nyugodt világban.

"Álom marad csak, tudom jól és semmi más
De egy pillanatra mégis úgy tűnt, hogy ez a valóság
Én elfelejteném az egészet, túl sok a csalódás
De mit tegyek, ha azt érzem, minden porcikám csak téged kíván...(8)"